Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
2015-2
Magyar Reumatológia

A Magyar Reumatológusok Egyesületének tudományos folyóirata

Poór Gyula dr.
Hittner György dr.

Bővebben

Bálint Géza dr., Balogh Zoltán dr., Bender Tamás dr., Czirják László dr., Fehér Miklós dr., Forgács Sándor dr., Géher Pál dr., Genti György dr., Gömör Béla dr., Hodinka László dr., Mituszova Mila dr., Szekanecz Zoltán dr., Temesvári Péter dr., Varju Tibor dr., Vízkelety Tibor dr.


Klinikai immunológia: Kiss Emese dr.
Molekuláris biológia: Nagy György dr.
Képalkotó diagnosztika: Bálint Péter dr.
Innovatív terápia: Gergely Péter dr., Kovács László dr.
Fizio-balneoterápia: Bender Tamás dr., Csermely Miklós dr.
Reumatológiai rehabilitáció: Ortutay Judit dr.
Esetismertetés: Kiss Csaba dr.
Ifjúsági rovat: Kiss Csaba György dr., Szántó Sándor dr.
Folyóirat- és könyvszemle: Ujfalussy Ilona dr., Keszthelyi Péter dr.
Reumatológiai finanszírozás: Héjj Gábor dr.
Medicina és nagyvilág / kvíz: Kovács Attila dr.

Beke-Martos Éva dr.
Horváthné Bukodi Andrea


1023 Budapest, Ürömi u. 56.
Telefon/fax: (06-1) 438-8372


A lapkiadásért felel: A Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöksége
Terjesztés, nyomdai kivitelezés: IPRINT Kft.
Megjelenik negyedévenként
Index: 159 56 – ISSN 0139-4495

Kevesebb

Az alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását.
Amennyiben Ön az MRE tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban.

  • Tartalomjegyzék
  • Lelkiekben gazdag karácsonyi ünnepeket és nagyon boldog új esztendőt kíván a szerkesztőség nevében
  • Főszerkesztő jegyzete
  • 60 éve írtuk
  • Elnökségi beszámoló az Egyesület 2016. szeptember–2020. szeptember közti periódusáról

    Szekanecz Zoltán dr.

  • A cirkadián ritmus és a mozgásszervek kapcsolata

    Tamási László dr., Lukács Katalin dr., Flórián Ágnes dr., Fazekas Katalin dr.

    Az állatokban és az emberben a nappal és az éjszaka ciklusa irányítja az aktivitás és pihenés 24 órás cirkadián ritmusát. Az agy központi órája szinkronizálja a mozgásszervek működését is. A szerző áttekinti a cirkadián ritmus élettani szabályozását, összefoglalja a mozgásszervek fiziológiás cirkadián működését, ismerteti a cirkadián ritmuszavar mozgásszervi következményeit.

  • A kristályok bűvöletében – patogenezis

    Balog Attila dr., Kumánovics Gábor dr., Pálinkás Márton dr., Szekanecz Zoltán dr.

    A köszvény fájdalmas, akár ízületi destrukcióhoz is vezető gyulladás, melyet a kóros húgysav-metabolizmus miatt létrejövő húgysavkristály indukál. A köszvény az autoinflammatorikus betegségek közé sorolható. A visszatérő akut gyulladásos rohamok kapcsán a fagocitózisra képes sejtek tesznek kísérletet a húgysavkristályok eliminálására. Habár számos gyulladásos mediátor részt vesz a köszvény patomechanizmusában, az NLRP3 inflammaszómaaktiváció és az ehhez kapcsolódó IL-1β citokin-mediált útvonal szerepe meghatározó. Az utóbbi időben jelentős mértékben nőttek ismereteink az NLRP3 inlfammaszómaaktiváció egyes lépéseiről és a kapcsolódó jelátviteli utakról, melyek egyben új terápiás célpontokat is jelenthetnek. Szerzők a köszvény patomechanizmusának komplex gyulladásos hátterét mutatják be, egyben ismertetik a jelátviteli utakhoz kapcsolódó legújabb terápiás lehetőségeket.

  • A kristályok bűvöletében – diagnosztika

    Kumánovics Gábor dr., Balog Attila dr., Pálinkás Márton dr., Szekanecz Zoltán dr.

    Az elmúlt néhány évtizedben a betegségek patogenezisének molekuláris szintű megismerése hatalmas fejlődéshez vezetett sok területen, beleértve az egyes kórképek diagnosztizálását és kezelését is. Ugyanakkor az olyan népbetegségek, mint például a kristályarthropathiák felismerése, továbbra is döntően a jól ismert klinikai képen alapul. Így a jellegzetes kép megismerése, illetve felelevenítése alapvető minden orvos számára. Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a betegek kisebb részénél a klinikum közel sem típusos tankönyvi, ráadásul az egyes kristályarthropathiák elkülönítése a tünettan alapján nem mindig lehetséges, s nemritkán akár kevert is lehet a kép. A kristályok indukálta arthritisek jelentősége azonban nemcsak a gyakoriságukon, valamint a tünetek súlyosságán alapul, hanem azon is, hogy felismerésük felhívhatja a figyelmünket az ezeket kísérő társ- (metabolikus szindróma, hypertonia, vesebetegség, perifériás érbetegség) vagy háttérbetegségekre (pikkelysömör, neoplasia). A diagnózis felállítása során el kell különítenünk a kiteljesedett kórképtől az azt megelőző kórállapotokat is, mint például a hyperuricaemiát, ami előrevetíti a fenti társbetegségek kialakulását. A diagnosztikus eszközök fejlődése (mint például az ízületi UH, kettős energiájú CT) azonban a kristályarthropathiák felismerésében is új lehetőségeket biztosít számunkra, amely egyben diagnosztikus gondolkodásmódunkat is át kell hogy alakítsa. A diagnózis felállításával nem fejeződik be a kivizsgálás: fontos az olyan alcsoportok elkülönítése is, melyek eltérő terápiát igényelhetnek, illetve fontos a betegek szűrése a már fent említett betegségek irányába is.

  • A kristályok bűvöletében – terápia

    Pálinkás Márton dr.,, Balog Attila dr., Kumánovics Gábor dr., Szekanecz Zoltán dr.

    A köszvény ízületi gyulladással és extraartikuláris szövődményekkel járó kristály indukálta betegség, melynek kezelésében jelentős változások történtek az elmúlt évek során. Általános alapelvként nagy hangsúlyt kell fektetnünk a betegoktatásra, a társbetegségek szisztematikus keresésére és azok kezelésére. A célérték vezérelt terápia mentén történő húgysavcsökkentés során elsőként választandó az allopurinol. Intolerancia, kontraindikáció vagy ineffektivitás esetén febuxostat alkalmazása javasolt, egyedi esetekben beszerezhetőek a konvencionális urikozuriás szerek. A jövőben a húgysavtranszporterek célzott, szelektív befolyásolását célzó új hatóanyagok várhatók, mindazonáltal nem lehet megfeledkeznünk a diéta fontos szerepéről sem. A gyulladásgátlás során egyenrangúan alkalmazhatók a colchicin, a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a kortikoszteroidok. A biológiai terápia alkalmazása a terápiarefrakter esetekben hozott el új korszakot.

  • Gasztroenterológiai-reumatológiai konszenzus a hatékony gastroprotectio szükségességéről nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásakor

    Herszényi László dr., Szekanecz Zoltán dr., Altorjay István dr., Kovács László dr., Tamaskó Mónika dr., Vincze Áron dr., Tulassay Zsolt dr.

    A nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) szerek nélkülözhetetlenek a mozgásszervi betegségek kezelésében. Az NSAID szerek alkalmazása azonban a tápcsatorna nyálkahártyájának károsodásával, beleértve pepticus fekélybetegség képződésével és szövődményeinek kialakulásával járhat. A mellékhatások és szövődmények megelőzése során a gastrointestinális kockázati tényezők mellett elsősorban a cardiovascularis kockázatot is figyelembe kell venni. A hatékony gastroprotectiót illetően jelenleg nem áll rendelkezésre naprakész hazai útmutató vagy ajánlás. A szerzők a legújabb evidenciák tükrében gasztroenterológus és reumatológus szakértők multidiszciplináris konszenzusa alapján összefoglalja az NSAIDkezeléssel kapcsolatos legfontosabb útmutatásokat.

  • Radiosynoviorthesis csípő- és bokaízületekben

    Nagy Viktória dr. , Poór Gyula dr., Hangody László dr., Szerb Imre dr.

    A krónikus synovitis az egyik vezető oka az arthrosisnak. A synovitis egyik hatékony kezelése a radiosynoviorthesis (radiosynovectomia, RSO). Az eljárás csípő- és bokaízületi alkalmazásáról viszonylag kevesebb adat áll rendelkezésre. A szerzők a radiosynovectomia hatékonyságát vizsgálták csípő- és bokaízületek esetében. Az Uzsoki Utcai Kórház Ortopéd-Traumatológiai osztályán 2003. január 1. és 2015. december 31. között 182 csípő- és 115 bokaízület radiosynovectomiájára került sor. Vizsgálatuk első felében 81 betegnek (átlagéletkor 56,8 év) összesen 89 csípőízületét, valamint 64 beteg (átlagéletkor 52,5 év) összesen 64 bokaízületét vizsgálták RSO kezelés után. A vizsgált csípőízületek esetében 48 beteg alapbetegsége arthrosis (OA), 33 betegé pedig rheumatoid arthritis (RA) volt. Azon betegek között, akiknek bokaízületét vizsgálták, 43-nak az alapbetegsége OA, 21-nek RA volt. Az átlagos utánkövetési idő 9,2 év volt (3–15 év) az OA betegek esetében és 8,9 év (3–14 év) a RA-es betegek körében. Hemofíliás betegcsoportjukban összesen 54 alkalommal végeztek RSO-t, 49 betegüknél tudtak utánkövetést végezni. A beavatkozást 14 esetben csípő- és 11 esetben bokaízületben végezték. Ebben a betegcsoportban az összes beteg férfi volt, az átlagéletkor 32 évnek adódott (14–51). Az arthrosisban szenvedő betegek esetében a vizsgált csípőízületek 29,41%-ánál észleltek az utánkövetés során további progressziót, míg ez az arány a RA-es betegek esetében 26,3% volt. Tehát az arthrosisos betegek 70,6%-ánál, RA-es betegek 73,7%-ánál sikeres volt a radiosynovectomia a radiológiai progresszió megelőzése tekintetében. A bokaízületek vizsgálatakor az OA-os betegek között az ízületek 79,1%-ában, RA-es betegek között az ízületek 85,7%-ában nem volt radiológiai progresszió az utánkövetés során. A hemofíliás betegcsoportban bokaízületek esetében 89%-os, csípőízületek esetében 85%-os, a két ízületben összességében 87,5%-os javulás volt. A csípőízületben 78,45%-ban, bokaízületben pedig 85,7%-ban volt hatékony a beavatkozás. Vizsgált betegeik körében a radiosynovectomia hemofíliás betegcsoportjukban bizonyult a leghatékonyabbnak. A radiosynoviorthesis hatékonyságát vizsgálva kapott eredményeik egybevágnak a nemzetközi irodalomban fellelhető eredményekkel. Eredményeik alapján a csípő- és bokaízületi RSO hatékony kezelési módszere ezen ízületek synovitisének. Megállapításaik jelentőségét az a tény is alátámasztja, hogy ugyanezekben az ízületekben a sebészi synovectomia csak nagy gyakorlattal és csak részlegesen végezhető el.

  • Az MRE történetének első online 'vándorgyűlése'
  • Beszámoló a Magyar Reumatológusok Egyesülete Családorvos Kapcsolattartási és Oktatási Munkacsoport tevékenységéről 2012–2020
  • Válogatás az ARD 2019. májusi számának újdonságai közül
  • Róma ókori fürdői
  • In memoriam Dr. Vértes Péter (1932–2020)
  • Tervezett reumatológiai rendezvények 2021
  • Kvízkérdések
  • Content
  • Felhívás szerzőinkhez