Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
2015-2
Magyar Reumatológia

A Magyar Reumatológusok Egyesületének tudományos folyóirata

Poór Gyula dr.
Hittner György dr.

Bővebben

Bálint Géza dr., Balogh Zoltán dr., Bender Tamás dr., Czirják László dr., Fehér Miklós dr., Forgács Sándor dr., Géher Pál dr., Genti György dr., Gömör Béla dr., Hodinka László dr., Mituszova Mila dr., Szekanecz Zoltán dr., Temesvári Péter dr., Varju Tibor dr., Vízkelety Tibor dr.


Klinikai immunológia: Kiss Emese dr.
Molekuláris biológia: Nagy György dr.
Képalkotó diagnosztika: Bálint Péter dr.
Innovatív terápia: Gergely Péter dr., Kovács László dr.
Fizio-balneoterápia: Bender Tamás dr., Csermely Miklós dr.
Reumatológiai rehabilitáció: Ortutay Judit dr.
Esetismertetés: Kiss Csaba dr.
Ifjúsági rovat: Kiss Csaba György dr., Szántó Sándor dr.
Folyóirat- és könyvszemle: Ujfalussy Ilona dr., Keszthelyi Péter dr.
Reumatológiai finanszírozás: Héjj Gábor dr.
Medicina és nagyvilág / kvíz: Kovács Attila dr.

Beke-Martos Éva dr.
Horváthné Bukodi Andrea


1023 Budapest, Ürömi u. 56.
Telefon/fax: (06-1) 438-8372


A lapkiadásért felel: A Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöksége
Terjesztés, nyomdai kivitelezés: IPRINT Kft.
Megjelenik negyedévenként
Index: 159 56 – ISSN 0139-4495

Kevesebb

Az alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását.
Amennyiben Ön az MRE tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban.

  • Tartalom
  • A főszerkesztő jegyzete
  • A Janus kináz- (JAK) gátlók biztonságossága

    Szekanecz Zoltán dr.

    A rheumatoid arthritisben (RA) végzett klinikai vizsgálatokban és az utánkövetéses megfigyelések során egyik Janus kináz-(JAK) gátló esetében sem észlelték az artériás (ATE) és vénás tromboembóliás események (VTE), malignitások és infekciók megnövekedett rizikóját, kivéve a Herpes zosterét (HZ). Ezek az adatok azonban véletlenszerűen bevont, vegyes rizikójú RA-es betegeket tartalmaztak. Az ORAL Surveillance vizsgálatba kifejezetten az idősebb (>50 éves) és legalább egy cardiovasculáris (CV) rizikótényezővel rendelkező betegeket választották be. Korábban magas rizikójú betegeken csak biologikumokkal végeztek prospektív vizsgálatokat. Ez eddig az egyetlen tanulmány, mely magas CV-rizikócsoportba tartozó RA-es betegeket vizsgált JAK-gátló- (tofacitinib) kezelés mellett tumor nekrózis faktor-α-(TNF-α) gátló terápiával összehasonlítva. Az első publikáció alapján a tofacitinib esetében nem igazolódott noninferioritás a TNF-α-gátlókkal szemben az ATE és malignitások vonatkozásában. Emellett felmerült, hogy a tofacitinib – szintén a TNF-gátlókkal való összehasonlításban – fokozhatja a VTE-k, valamint 65 éves kor felett a súlyos fertőzések esélyét is. A közelmúltban indult vizsgálat baricitinibbel magas CV-rizikócsoportban VTE végponttal, ennek eredménye azonban csak évek múlva válik elérhetővé. Mindezeknek megfelelően az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) korlátozta a Xeljanz alkalmazhatóságát az alkalmazási előírásban, és felülvizsgálatot indított a többi JAK-gátlóval kapcsolatban is. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) felvetette, hogy valószínűleg hasonló események jelentkezhetnek a többi JAK-inhibitor esetében is. A betegek kezelése során mérlegre kell tenni a kitűzendő célt, a hatás és kockázat viszonyát, valamint a betegpreferenciákat.

  • A biszfoszfonátok extraszkeletális hatásai

    Gaál János dr.

    A biszfoszfonátok az osteoporosis kezelésének alapgyógyszereiként vonultak be az orvosi köztudatba. Egyre elterjedtebb használatukkal együtt azonban kiderült, hogy számos egyéb betegségben is jótékony hatást fejtenek ki, ezzel indikációs körük is újragondolást igényelhet. A szerző a biszfoszfonátok csontrendszeren kívüli hatásait tekinti át. Ennek során tárgyalja a biszfoszfonátok tumorellenes hatását, részletezi a biszfoszfonátok immunmoduláns aktivitását, illetve kitér a gyógyszercsoport diabetes mellitusra, a cardiovascularis betegségekre, aheredodegeneratív agyi betegségekre, valamint a légúti infekciókra gyakorolt jótékony hatására is.

  • Idiopathiás inflammatorikus myopathiában alkalmazott rituximabkezeléssel szerzett tapasztalataink

    Szabó Nóra Anna dr., Nagy-Vincze Melinda dr., Griger Zoltán dr., Mogyoróssy Sándor dr., Dankó Katalin dr.†, Bazsó Anna dr., Kiss Emese dr., Szántó Antónia dr.

    A rituximab (RTX) kiméra monoklonális antitest a CD20 ellen, mely elsősorban a pre-B-sejtek és érett B-lymphocyták felszínén található. B-sejt-depléciót okozó hatása miatt ez a leggyakrabban használt biológiai terápia az idiopathiás inflammatorikus myopathiában (IIM) szenvedő betegek esetében, de hazánkban egyelőre csak „off label” indikációban érhető el. Szerzők a DEKK Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszéken, illetve az Országos Mozgásszervi Intézet Klinikai Immunológiai Szakambulanciáján gondozott IIM-ban szenvedő betegek közül az „off label” OGYÉI-engedély és NEAK egyedi méltányossági engedélyek alapján indított RTX kezelésével szerzett tapasztalataikat összegzik. A betegek orvosi dokumentációjának retrospektív áttekintése alapján történt az adatgyűjtés. Vizsgálták a demográfiai adatokat, IIM-alcsoportokat, myositis-specifikus antitestek (MSA) jelenlétét, a RTX-ot megelőző immunszupresszív terápiákat, egyéb autoimmun betegségek társulásának gyakoriságát és a terápiára adott választ. A RTX-ot két lehetséges séma (2x1000 mg két hét különbséggel, vagy 4x havonta 375 mg/m2) szerint adagolták. A két immunológiai centrumban gondozott myositises betegek közül 29 (DEKK: n=19, OMINT: n=10) beteg anyagát tekintették át. Tekintettel az alacsony betegszámra, és arra, hogy a két centrum betegeinél nem találtak szignifikánsan eltérő eredményeket, a betegek adatait összevonva közlik. Női dominancia volt észlelhető, 26:3 arányban. Az átlagéletkor 45,96 volt a diagnózis idején. Az alcsoportok a következőképpen alakultak: összesen 9 polymyositises, 13 dermatomyositises és 6 antiszintetáz-szindrómás, valamint egy tumor-asszociált myositises beteg volt, aki tumormentes volt, és onkológiai ellenjavallat hiányában kapta a kezelést. A diagnózisok 1999 és 2021 között születtek. 65,27 (1–163) hónap volt a diagnózistól a RTX-kezelésig eltelt idő. ILD társulását 18 esetben találtak. A leggyakrabban társult autoimmun betegség a scleroderma és a szekunder Raynaud-szindróma volt. A diagnózistól a RTX-terápiáig eltelt idő: közötti volt. A két centrumban RTX-bal kezelt 29 beteg közül 17 került remisszióba a kezelést követően (58,6%), ebből 6 beteg komplett remisszióba (CR). A RTX hatására CR-ba kerülő 6 beteg közül 5-nek volt ILD-je, egy a polymyositis-, kettő a dermatomyositis-, egy a juvenilis dermatomyositis- és kettő az antiszintetázszindróma-alcsoportba tartozott. A CR-ba kerülő betegeknél az anti-Jo1-, anti-Mi2-, anti-SAE-1 myositis specifikus antitestek (MSA-k), myositis asszociált antitestekből (MAA-ból) anti-Ku- és anti-SSA-antitestek fordultak elő. Egy betegnél volt szükség a CR elérését követően MTX fenntartó terápiára, a többi beteg immunszupresszív terápiamentes. Eredményeik alapján elmondható, hogy a diagnózis felállítását követően évekkel később alkalmazva is elérhető remisszió RTXterápiával, az általuk feldolgozott beteganyagban súlyos szövődményt egyik esetben sem észleltek. A kis esetszám mellett végzett összehasonlítás során nem volt szignifikáns különbség a két különböző adagolási sémával elért eredmények között. Mindezek alapján elmondható, hogy a rituximab effektív kezelési módja a terápia-refrakter IIM-ban szenvedő betegeknek.

  • Behçet-kór eltérő szervrendszereket érintő klinikai formái okozta kezelési nehézségek két beteg esete kapcsán

    Vincze Anna dr., Bazsó Anna dr., Szabó Nóra Anna dr., Kiss Emese Virág dr.

    A Behçet-kór elsősorban a fiatal férfiak körében előforduló szisztémás vasculitis. Heterogén klinikai tüneteket okozhat, leggyakrabban recidív aphtosis, uveitis és mozgásszervi panaszok társulása jellemző. Egy nemrég megjelent tanulmány azonban vasculáris dominanciát mutató, ritkább klinikai formát különített el a kórképen belül, melyre az érfalak kiterjedt gyulladása és ennek következményeként súlyos, akár életet veszélyeztető szövődmények jellemzőek. Ezen heterogenitás és a patomechanizmus ismeretének hiánya következtében a kórkép terápiája sem egységes. A klinikus empirikus alapon, illetve a nemzetközi irodalomban rendelkezésre álló információk alapján választja meg az optimális kezelést. A szerzők jelen munkájukban két beteg esetét ismertetik, szemléltetve a két klinikai forma lehetséges lefolyását és a kezelésük során felmerülő esetleges problémákat.

  • Hogyan lettem és miért maradtam reumatológus 60 évig?

    Bálint Géza dr.

  • Az MRE Dél-magyarországi Szekciójának Tudományos Ülése

    2022. május 28-án rendezték Szegeden a Hotel Forrásban az MRE Dél-magyarországi Szekciójának Tudományos Ülését. A COVID-pandémia után először sikerült a délalföldi régió reumatológusainak találkozni regionális rendezvényen.

  • Az alfakalcidol alkalmazása glükokortikoid indukálta osteoporosisban és autoimmun betegségekben

    Bodoki Levente dr.

    Az alfakalcidol (1-alpha-hydroxycholecalciferol) az alfa-szénatomon már hidroxilált D-vitamin, alkalmazása esetén a vesében történő aktivációra már nincs szükség az aktív forma (kalcitriol) szervezetben történő előállításához. Jelen cikkben a hazánkban is elérhető alfakalcidol két betegségcsoportban történő alkalmazását tekintjük át, irodalmi adatok segítségével.

  • Varju Tibor emlékére 1949–2022
  • MRE Vándorgyűlés (Sopron, 2022.09.22-24.)
  • Folyóirat- és könyvszemle
  • MRE Vándorgyűlési díj
  • Történeti kitekintés - Ragadványnevek
  • Tervezett reumatológiai rendezvények 2022–2023
  • Contents