Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
2015-2
Magyar Reumatológia

A Magyar Reumatológusok Egyesületének tudományos folyóirata

Poór Gyula dr.
Hittner György dr.

Bővebben

Bálint Géza dr., Balogh Zoltán dr., Bender Tamás dr., Czirják László dr., Fehér Miklós dr., Forgács Sándor dr., Géher Pál dr., Genti György dr., Gömör Béla dr., Hodinka László dr., Mituszova Mila dr., Szekanecz Zoltán dr., Temesvári Péter dr., Varju Tibor dr., Vízkelety Tibor dr.


Klinikai immunológia: Kiss Emese dr.
Molekuláris biológia: Nagy György dr.
Képalkotó diagnosztika: Bálint Péter dr.
Innovatív terápia: Gergely Péter dr., Kovács László dr.
Fizio-balneoterápia: Bender Tamás dr., Csermely Miklós dr.
Reumatológiai rehabilitáció: Ortutay Judit dr.
Esetismertetés: Kiss Csaba dr.
Ifjúsági rovat: Kiss Csaba György dr., Szántó Sándor dr.
Folyóirat- és könyvszemle: Ujfalussy Ilona dr., Keszthelyi Péter dr.
Reumatológiai finanszírozás: Héjj Gábor dr.
Medicina és nagyvilág / kvíz: Kovács Attila dr.

Beke-Martos Éva dr.
Horváthné Bukodi Andrea


1023 Budapest, Ürömi u. 56.
Telefon/fax: (06-1) 438-8372


A lapkiadásért felel: A Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöksége
Terjesztés, nyomdai kivitelezés: IPRINT Kft.
Megjelenik negyedévenként
Index: 159 56 – ISSN 0139-4495

Kevesebb

Az alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását.
Amennyiben Ön az MRE tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban.

  • Tartalomjegyzék
  • A szeptikus arthritis konzervatív kezelése

    Hittner György, Ortutay Judit

    Mikroorganizmusok megjelenése a mozgásszervi képletekben súlyos állapotot idézhet elő, ami nemcsak az adott ízület és csont épségét, hanem a beteg életét is veszélyeztetheti. A folyamat időben történő felismerése és korrekt ellátása a sürgősségi reumatológia tárgykörébe tartozik és a mozgásszervi betegségekkel foglalkozó szakember egyik legfontosabb feladatát képezi. A bakteriális fertőzés szeptikus arthritist, osteomyelitist és spondylitist okozhat, a kiváltó tényező az élő kórokozó jelenléte a mozgásszervi képletekben. Lényege a synovia, illetve a csontszövet infektív gyulladása. A szeptikus arthritis jellemző tünetei (nagyfokú fájdalom, duzzanat, bőrpír, láz) nem mindig fordulnak elő. Kulcsszerep a beteget először észlelő orvosé, legtöbbször reumatológus szakorvosé, akinek larvált tünetek esetén is gondolnia kell szeptikus folyamat lehetőségére. A laboratóriumi és képalkotó, valamint gócvizsgálatok mellett elengedhetetlen az ízület punkciója, szükség szerint drenálása, a synoviális folyadék tenyésztése, a tenyésztési eredmény megérkezéséig empirikus, majd célzott antibiotikus kezelés, az ízület nyugalomba helyezése, naponta többszöri átmozgatása, valamint szeptikus sebészeti konzílium. Ismertetésre kerül a szeptikus arthritis progresszív ellátása.

  • A szeptikus arthritis műtéti kezelése és rehabilitációja

    Farkas Péter, Harrira M. Fahed

    Az ízületi infekció korai diagnosztizálása komoly kihívást jelent a mozgásszervi betegségek kezelésével foglalkozó szakemberek számára. A szeptikus csontízületi betegségek kimutatását az infekció jellegzetes klinikai tünetei, a gyulladásos markerek emelkedése, a radiológiai elváltozások már korai stádiumban lehetővé teszik, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a diagnózis felállítása és a kezelés gyakran késve kezdődik meg. Emiatt az ízületben súlyos károsodások alakulhatnak ki, melyek többnyire maradandó, rehabilitációt igénylő elváltozásokat okoznak. A súlyos károsodások már csak hosszas kezeléssel gyógyíthatók, és a konzervatív terápia mellett gyakran szükséges műtéti beavatkozás is. Szerzők saját tapasztalataik és irodalmi adatok áttekintése alapján veszik sorba a szeptikus arthritis és a nagyízületi endoprotézis beültetése után jelentkező szeptikus komplikációk kezelésének lehetőségeit. Kihangsúlyozzák a széles spektrumú célzott, kezdetben intravénás antibiotikum adásának fontosságát. A műtéti kezelés során a gyulladt szövetek radikális eltávolítását és a hosszú ideig fenntartott drénezés fontosságát emelik ki. Külön részben tekintik át a fertőzött nagyízületi endoprotézisek kezelésének lehetőségeit, a műtéti beavatkozások eredményességét. A gyors és hatékony kezelés eléréséhez a különböző mozgásszervi területeken tevékenykedő szakemberek összehangolt működésének szükségességét hangsúlyozzák, kiemelik a teammunka fontosságát, aminek mind a diagnosztikában, mind pedig a kezelés során érvényesülnie kell.

  • Szeptikus arthritisek diagnosztikai kihívásai két eset kapcsán

    Nagy Dorottya, Seszták Magdolna, Vereckei Edit, Csauth Klára, Farkas Péter, Hodinka László

    A viszonylag ritkább lokalizációjú szeptikus arthritisek korai diagnózisa nehéz, mivel a tünetek nem specifikusak és a kórokozó sem mindig kimutatható. A szerzők két szeptikus arthritises esetet mutatnak be. A 67 éves férfi betegüknél – ismeretlen eredetű jobb oldali combfejnecrosis kialakulása után kb. két hónappal – igen súlyos szeptikus állapot kíséretében a jobb csípőízület súlyos destrukciójához vezető szeptikus arthritisét diagnosztizálták röntgen, ízületi ultrahang, valamint synoviális folyadék vizsgálattal. Az ízületi punktátum direkt kenet vizsgálata Gram-pozitív coccusokat, a hemokultúra Staphylococcus aureust igazolt. Antibiotikumos kezelésre a beteg láztalanná vált, ezt követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Szeptikus és Tbc-s Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályán a combfej Girdlestone szerinti reszekciójára került sor. Egy 34 éves nő betegnél szülést követően kialakult, majd fél évvel később recidiváló mastitis mellett – röntgennel és MR-rel igazolt – bal oldali sacroileitis és a m. iliacusba terjedő infekt folyamat jelentkezett lázzal, nagyfokú elesettséggel. Az anyatejből coagulase-negatív Staphylococcus-törzs tenyészett ki. Célzott antibiotikum terápiára a beteg láztalanná, panaszmentessé vált, gyulladásos laboratóriumi paraméterei és korábban igen magas májenzimei normalizálódtak. Eseteikkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy szeptikus arthritisre minden lázzal kísért ízületi probléma esetén gondolni kell, még ha szokatlan vagy ritkább ízületi lokalizációról van is szó szeptikus arthritis vonatkozásában. A pontos diagnózis mielőbbi megállapításával, az időben megkezdett, tartós, célzott parenterális antibiotikumkezeléssel az egyébként gyorsan bekövetkező ízületi destrukciót előzhetjük meg.

  • Szeptikus arthritis formájában jelentkező álköszvény

    Lelkes Gábor, Farkas Péter, Kurucz Réka, Bálint Géza

    A szerzők hiperakutan kialakuló purulens térdízületi gyulladás esetét ismertetik. A klinikai kép alapján szeptikus arthritist diagnosztizáltak, de az ízületből kórokozót nem sikerült kimutatni, típusos, fagocitált CPPD-kristályokat viszont igen. A típusos CPPD-kristályok mellett az ízületi folyadékban hosszú, levágott végű, mononátrium urátra emlékeztető kristályok is voltak, de bebizonyosodott, hogy ezek is kalcium tartalmúak és biztosan nem urátkristályok. A beteg biztonsági okokból megkapta a szükséges 10 napos i.v., majd per os antibiotikumkezelést, de metilprednizolon lökést is kapott, amikor kiderült, hogy a bakteriológiai vizsgálat negatív. A beteg rohamosan javult, gyorsan és maradék tünetek nélkül gyógyult. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy szeptikus és kristály-indukálta arthritis együttes előfordulása egyáltalán nem ritka. A szeptikus arthritis leghalványabb gyanúja is megfelelő antibiotikus kezelést tesz szükségessé, még hakórokozó nem is mutatható ki.

  • Ismételt rituximab-kezelések hatékonyságának értékelése rheumatoid arthritises betegekben, akik megelőzően nem megfelelően reagáltak TNF-gátló kezelésre (MaRAret)

    Szabó Zoltán, Czirják László, Dresher Edit, Géher Pál, Keszthelyi Péter, Náfrádi Lilla, Rojkovich Bernadette, Szekanecz Zoltán, MaRaret, Lányi Éva, Mészáros Györgyi, Pulai Judit, Sütő Gábor, Varga Eszter

    Ebben a beavatkozással nem járó vizsgálatban a rituximab ismételt adagolásának hatékonyságát vizsgálták olyan rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegekben, akik már korábban jól reagáltak legalább 1 ciklus rituximab-kezelésre, és akiknél a betegségaktivitás fokozódása a rituximab-kezelés ismétlését tette szükségessé. A vizsgálatba 60 RA-ben szenvedő beteg bevonását tervezték, a ténylegesen értékelhető betegszám 29 volt, 10 magyarországi centrumból. A betegek bevonása és kezelése az érvényes alkalmazási előírásnak megfelelően történt. A kezelés során a betegek 2x1000 mg rituximab iv. infúziót kaptak ciklusonként, előírás szerinti premedikációt követően. A vizsgálat elsődleges végpontja a betegségaktivitás (DAS28) értékélése volt a vizsgálat 24. hetében. A kiindulási átlagértékeket figyelembe véve a betegség aktivitásának szignifikáns csökkenése volt kimutatható a 29 beteg adatai alapján. A rituximab ismételt kezelési ciklusának hatására az ízületi fájdalom szignifikáns csökkenése volt észlelhető. A vizsgálat során súlyos mellékhatás, súlyos nemkívánatos esemény nem fordult elő. Az irodalmi adatok alapján is kiemelhető, hogy a TNF-a-gátlók hatástalansága esetén, 6 havonta ismételt rituximab-kezeléssel szorosabb betegségkontroll, jobb funkcionális betegségmutatók, kevesebb RA exacerbáció érhető el biztonságos mellékhatás profil mellett.

  • Ueber Rheumatism – a reumatizmusról 150 év távlatában
  • Javaslat állami jártassági engedélyt adó ortopédiai és reumatológiai ultrahangképzésre
  • Levelek a szerkesztőhöz
  • Beszámoló az MRE 2011. évi Vándorgyűléséről 2011. szeptember 22–24., Eger
  • 70%-os társadalombiztosítási támogatást kapott a Prolia® (denoszumab)
  • Folyóirat- és könyvszemle