270-en gyűltek össze október 13-án 9 órakor a Duna Palota színháztermében; ízületi betegek, orvosok, gyógytornászok.
A programot
Prof. Kroó Norbert, az MTA alelnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy egyszerű betegként is megtapasztalta, milyenek a reumás fájdalmak, de fizikusként is többször vett részt olyan kutatásban (magmágneses rezonancia ill. lézerkutatás), mely segítette a modern orvosi technika fejlődését.
Az Évtized hazai koordinátora,
Dr. Bálint Géza az Évtized adatait és ajánlásait ismertette: elmondta, hogy az Évtized felmérése szerint minden második Európai polgár havonta legalább egy hétig tartó fájdalomtól szenved, minden ötödiket krónikus ízületi betegség miatt kezelik, az arthrosisos betegek szív-érrendszeri betegség kockázata kétszeres, a rheumatoid arthritiseseké 3-4-szeres. A mozgásszervi betegségek okozzák Európában a legtöbb fogyatékosságot. A mozgásszervi betegségek költsége az Európai Unióban 400 milliárd € évente, uniós állampolgáronként 1000 € (270.000 Ft), melynek kb. negyede a direkt költség. A mozgásszervi betegségek költsége a 45-65 éves korosztályban a második legnagyobb a különböző betegcsoportok közül.
Prof. Poór Gyula, az ORFI főigazgatója, a Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöke a gyulladásos ízületi betegségek, elsősorban a rheumatoid arthritis kórszármazásáról, korai felismeréséről, s e korai felismerés által lehetségessé váló eredményes korai kezelésről tartott előadást.
Prof. Szendrői Miklós, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika igazgatója, az Évtized nagykövete rendkívül érdekes előadást tartott arról, hogy a csípő- illetve térdízületi endoprotézis beültetésre várakozás idejének meghosszabbodása milyen fokú költségnövekedéssel jár: ez a költségnövekedés meghaladja a protézis költségeit.
Ezt követően Nagypál Éva, az ORFI gyógytornásza diktált frissítő tornát a hallgatóságnak.
Ezután Békés Tamás, rheumatoid arthritises beteg saját tapasztalatai tükrében számolt be a rheumatoid arthritises betegek életminőségéről. Elmondta, hogy mint egészségügyben dolgozó röntgen technikus, előnyöket élvezett, hisz idejében a megfelelő kezelésben részesült, s a betegség nem deformálta el ízületeit, de pontosan elmondta, hogy mi mindent nem tud végezni, mi mindenben nem tud résztvenni, amit korábban tudott, s amiben részt tudott venni, s mennyi idejét és energiáját köti le betegsége.
Dr. Héjj Gábor, országos reumatológus szakfelügyelő főorvos előadásában a hazai reumatológiai fekvő és járóbeteg ellátás forgalmi és finanszírozási helyzetét ismertette a 2001-2005 évi adatok alapján. Részletesen szólt az EULAR "Korai arthritis diagnosztikus és terápiás ajánlásai"-ról, ismertette a hazai problémákat. TAJ szám alapján történt leválogatással nyert 2004-2005 évi adatokat mutatott be a rheumatoid arthritis, egyéb arthritisek, köszvény, csípő- és térdarthrosisos betegségek korcsoportonkénti hazai előfordulásáról.
Antoni Simon Soma Bechterew betegségben szenvedő fiatalember betegsége történetéből kiemelte, hogy focizás közben hátvéd lévén éppen egy megszerzett labdát akart előre ívelni, mikor sajnos a támasztó lába egy pocsolyában volt. Leírhatatlan fájdalom hasított a derekába, ahogy a földhöz csapódott. Panaszait sokáig sportsérülés következményének tartották. Kiválónak induló sportolói karrierjét törte derékba a később diagnosztizált betegség, s valószínűleg polgári karrierjét az eredményes biológiai kezelés mentette meg.
Pásztor Stephanie és Pásztor Éva, anya és leánya, a leány gyermekkori reumás sokízületi gyulladásának történetét mondta el. Ez Éva 9 éves korában kezdődött, sokáig nem is derült ki, mi Éva baja: nem nőtt, fogyott, ízületei fájtak, rossz volt a közérzete. Ízületi fájdalmait növekedési fájdalmaknak tartották. Osztálytársai is elhúzódtak tőle, és izolálódott. Édesanyja szerint a családnak talán épp ez volt a legszörnyűbb élmény Éva betegsége során. A baj felismerése és megfelelő kezelése meggyógyította a kislányt: nőni kezdett, visszanyerte súlyát, ízületi duzzanatai, fájdalmai is megszűntek, s ami biológiai kezelés esetén is ritka, két és fél éve a kislány semmiféle gyógyszert nem szed, éli a tinédzserek normális életét, tünet- és panaszmentes.
Dézsi Istvánné betegsége 50 évvel ezelőtt, 5 éves korában kezdődött, kezei csaknem használhatatlanná váltak; így ment férjhez, nevelte fel fiát, majd csüggesztően elszigetelődött. A modern kezelésnek hála fájdalma megszűnt, mozgékonnyá vált, számítógépes tanfolyamot végzett el, helyi lapban jelennek meg írásai, részt vesz a falu társadalmi életében.
A Világnap utolsó előadását a Péntek Márta - Gulácsi László orvos-közgazdász duó tartotta az ízületi betegek életminőségéről, saját kutatás, eredményeik alapján. Csattanós befejezése volt ez az előadás a programnak: a magyar ízületi betegek életminősége igen rossz, elemezte az adatokat Péntek Márta; Gulácsi László pedig kiemelte, hogy ennek hátrányai nem derülnek ki a döntéshozók számára, mert a költségek 23%-a csak a betegség direkt költsége.
Az előadások után Kunsági Júlia, Németországban élő énekművész énekelt. Műsorán magyar operett- és népdalok szerepeltek. Nagy és megérdemelt sikert aratott, méltó befejezéseként a programnak.
Ezt követően az Évtized szakmai- és betegegyesületei vezetői, s az előadók a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszoltak.
A Világnapra jelent meg Bálint Géza – Korda Judit: Reumás fájdalmak című, betegek és hozzátartozóik számára írt könyve, melyet a SpringMed Kiadó adott ki.
A Világnapot jó hangulatú fogadás zárta.
Dr. Bálint Géza
A Csont és Ízület Évtized adatai, valamint a sajtótájékoztató elérhető a kapcsolódó dokumentumban.